Hát kitakarítottam a leendő szobámat. Most jön a jól megérdemelt pihenés. Kinyitottam a bőröndömet. Kutattam kutattam de nemtudom hogy mit. Kezembe akadt egy fénykép. Legnagyobb elszomorodássomra persze egy képet találtam Zsigáról és rólam. Azonnal sírva is fakadtam. Csak sírtam és sírtam. Míg álomba nem sírtam magam. Arra ébredtem hogy valami lépked felettem. és hideg lett. Hajtott a kíváncsiság. Elindultam. A lépcsőn mentem föl. a lépcső tetején egy poros ajtó lelledzett. Már nagyon hideg volt. Lassan lenyomtam a kilincset. A padlásra nyílt. A padláson volt egy karosszék, egy ágy asztal szekrények, könyvek, öreg konyhabútor,és még nagyon sok kacat. Otthonosnak tűnt. De nagyon hideg volt. Biztos laktak benne. TUDTAM!
- Ki van itt?-kérdeztem válasz nincs- Ki van itt én nem akarok bántani!
- Tényleg? Nem fogsz sikítani?
- Nem!
- De tényleg nem?
- Nem. Ígérem.
- Jó akkor előjövök de NE sikíts.-és a nagy semmiből elökerűlt egy fiú. Szellem volt. Szőke haja. szürke szeme van és valahogy ezüstösen csillogott.
- Te egy szellem vagy?
- Hát igen!
- Mesélj el kérlek mindent!
- Hát jó! De elég hosszú lesz.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés